LEDAuto.hu "Minden, ami LED és Autó..."

Xenon...
     Ezt a témát már szinte minden autó tuninggal foglalkozó oldal kitárgyalta. Mindenki tudja, hogy csak automata fényszóró magasság állító benendezéssel és fényszóró mosóval ellátva lehet használni.

     Véleményem szerint a jelenlegi Xenon szabályzás nem teljes. Számomra úgy tûnik, hogy az EU-s jogszabály alkotók az autó gyártók felszereltség csomagjai alaján hozták meg a Xenon fényszórók szabályzását. A magyar szakemberek pedig ezt csak adoptálták. Az autó gyártók a Xenon rendszert csomagban árulják, melynek alkótó elemei a H.I.D. fényforrás trafóval, a projektor, a fényszóró mosó és az automata fényszóró magasság állító. Véleményem szerint ebbõl a legfontosabb a projektor. Sajnos pont ezt a legfontosabb alkotó elemet hagyták ki a Xenon alkalmazásának szabályzásából.

Vegyük sorra az alkatrészeket és azokat elemezzük:
               Xenon "izzó" - Lényegesen magasabb a fényereje, a Halogén társaitól. Bár, ha belegondolok, hogy az általam legjobbnak talált Halogén - a Tungsram Megalight - használatakor is elég sokan villogtak szembõl, pedig a lámpáim megfelelõen voltak meállítva.
A xenon mûködéséséhez 23.000V szükséges, errõl gondoskodik a trafó.

               Projektor - Ez az egyszerû mechanikai alkatrész ami egy optikai lencsébõl és egy fényterelõ lemezbõl áll. Az utóbbi gondoskodik az útra vetített fény alakjáról. A projektor elõnye a tükrös fényszóróhoz képest, hogy nincs szórt fénye. A KÖHÉM rendelet pontosan leírja, hogyan kell mérni a fényszórókat. Ez az alkatrész véleményem szerint a legfontosabb!
"A megvilágítás a tompított fényszóró középpontján átmenõ vízszintes síkban és e felett a jármû 25 méter távolságban szimmetrikus tompított fényszóró esetében 1 luxnál több nem lehet. A tompított fényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki."
A projektor, H.I.D. "izzóval" ad megfelelõ fényerõt, ha Halogén izzóval szereljük, akkor a fényereje alulmarad a hagyományos foncsoros lámpához képest.

               Fényszóró mosó - Ez egy nagyon hasznos extra. Annak idején még a Lada Samarában is volt ilyen. Sajnos ez az alkatrész rendkívül karbantartás igényes. A visszatérítõ rugó kifáradhat, a fényszóró mosó bevízkövesedhet, ugyanúgy, mint a szivattyú is. Gyakran találkozunk ilyen meghibásodásokkal. Szóval, ez egy igen sérülékeny alkatrész pár év elteltével. Ezért nem minden esetben tartom kizáró alkatrésznek.

               Automata magasság állító - Ez a berendezés felel azért, hogy a fényszóró mindíg a maximális távolságban világítson anélkül, hogy elvakítaná a szembe jövõket. A beállítása mechanikusan is elvégezhetõ, illetve korrigálható. Mint minden szabályzónak ennek is van nullája és végpontja. Ezzel gyakorlatilag a gyári Xenon fényszóróját is el lehet állítani úgy, hogy az vakítson és ez az utastérbõl nem korrigálható! Ráadásul ha ebben a szabályzási láncban valami meghibásodik, és a csomagtartót pl. megpakoljuk, akkor máris felfelé világít a lámpánk és vakítani fog. Ezért nem tartom kizáró alkatrésznek. Igazából, ha a Xenonhoz kötelezõ az automata fényszóró magasság állítás, akkor minden autóba kötelezõvé tenném legalább a meglétét. Rendkívül zavaró a lámpája, amikor egy agyon pakolt autó úgy ágaskodik az úton, mint egy felszállásra készülõ repülõ. Sajnos sok autó van, amiben nincs belsõ fényszóró magasság állítás, vagy azt helytelenül használják.

               Hagyományos tükrös foncsor (H7) - A gyári Xenonokat nem ezzel szerelik, de fontosnak tartom, hogy beszéljünk róla! A hagyományos, tükrös lámpák foncsora a Halogén izzókhoz lettek kifejlesztve. A Halogén izzó fényereje alulmarad a H.I.D.-ekhez képest. A Halogén izzóval szerelt lámpák kielégítik a szórt fényre vonatkozó elõírásokat, amiket a Projektoroknál leírtam. Ha H.I.D.-et szerelünk egy hagyományos fényszóróba, akkor ez a szórt fény is sokkal magasabb lesz, ami meghaladja a fent nevezett 1LUX értéket. Azonban a Xenon szabályzása erre nem terjed ki. Ezeknél a lámpáknál rendkívül fontos a fényszóró mosó, mert egy koszos lámpatest vakíthat.
H4 esetében a szórt fény minimális, hiszen a H.I.D alsó szésze csak akkor nyitott, ha távolsági fényszóróként használjuk.

              Színhõmérsékletek - A Halogén izzó színhõmérséklete 2.700K ez sárgás fény. A Xenonok 4.300K-nél kezdõdnek és egészen 21.000K-ig tarthatnak. A déli napsütéhez legközelebb álló szineket legjobban a 4.300 és 5.000K szinhõmérsékletû adják vissza. A 6.000K-es H.I.D. már kissé kékes hatást ad, de talán még határeset. Tapasztalatom szerint az ettõl magasabb szinhõmérsékletû, lámpákkal ködben, esõben rendkívûl lecsökken a látás. Érdekes a viszonytási pont, ha a Halogén izzó fényét vesszük alapul, akkor kékes, ha a Xenont vesszük alapul, akkor a Halogén sárga. Ezért nézzük meg mindkét fényforrás fényét egy nyáron délben. Azt fogjuk tapasztalni, hogy a Xenon fehér, a Halogén sárga. Mint mindennek, a színeknek is a fizika az alapja és nagyon jól leírják a fehér fény meghatározását, miszerint a nap fényéhez a legközelebb a 4.300K színhõmérsékletû fényforrások állnak!

    2010. februárjában részt vettünk az I. LED konferencián az Óbudai egyetemen. Az egyik elõadás témájának címe "LED-ek az autóban" volt. Az elõadás tartója az OSRAM Kft. világítástechnikai mérnöke volt, akivel szünetben elég sokat tudtunk beszélni. Beszélgetésünk témája a DRL és a Xenon volt. Az Osram fejleszti a legtöbb autó gyári DRL lámpáját. Ezek általában egy DC-DC konverter segítségével mûködtetnek 5 vagy 6db sorba kötött High Power LED-et.
     Hosszas eszmecsere során megtudtam, hogy az OSRAM álláspontja szerint a projektor sem tökéletes lámpa, mert a fénytörés éle mentén (ahol a világított és sötétben hagyott fény) szivárvány keletkezik, amely zavaró lehet. Õk megalkották a tökéletes tükrös megoldást, ahol nincs szórt fény és nincs szivárvány hatás. Azonban az autógyártók drágának találták, így maradtak a korábbi olcsó és tökéletlen megoldásoknál.

Összegezve a véleményem a Xenonról:
     Szorosan kötném a Xenon használatátát a projektorhoz, amennyiben azt a fényszóró gyártója megengedi (az Angel eyes és Dayline lámpákba nem lehet Xenont szerelni a magas mûködtetõ feszültség miatt, mert a fényszórõ króm bevonata vezeti az áramot és egy esetleges meghibásodás miatt komoly károkat okozhat.)!
     H4-es azaz Bi-Xenon izzók használatát engedélyezném, ha a fényszóró el van látva fényszóró mosóval.
     H7-es esetében semmilyen körülmény közt nem engedélyezném a használatát.
     Projektorba viszont csak Xenont engednék beszerelni.

     Színhõmérséklet tekintetében csak 4.300K, 5.000K és a 6.000K színhõmérsékletû Xenonokat engedélyezném.

     A '90-es évek elején kötelezõvé tették a tompított településen kívüli használatát, azzal a jelmondattal, hogy "Látni és látszani".

     A mai technikai és munkahelyi viszonyok mellett dolgozók, akik a munkaidejüket állandó neonfényárban töltik, könnyen hozzászoknak a magas fényerõhöz. Az ilyen dolgozók ha este beülnek az autójukba, könnyen úgy érezhetik, hogy két gyertyával világítanak, ez akár veszélyes is lehet. - Ezért úgy gondolom, hogy a Xenon használatának szabályzása mielõbbi jogszabályi modosítást, pontosítást igényel!

     Ha már ennyire kielemeztük a Xenon használatát, fontos lenne kitérni a ködzárófény használatára. Sajnos tapasztalatom szerint az autósok 3/4-e helytelenül használja. Ez a fényforrás azonban vakítóbb és zavaróbb, mint egy helytelenül beállított xenon! Az autógyártók helyében megkeresném a módját, (ha már a CAN-BUS rendszer ennyi mindent figyel és vezérel) hogy ha utóléri egy jármû az autónkat, akkor lekapcsolja autómatikosan, hogy az ne vakíthasson.

     Nemrég olvastam egy blogot, ahol egy srác leírta, hogy miután megbüntették a Xenon helytelen használata miatt, a KPM-es ellenõr közölte: "Egyébként szerintem is jobb a Xenon mint a Halogén, de ez a szabály." Ebbõl számomra az derül ki, hogy az imént leírtakat nem csak én gondolom így, hanem tõlem nagyobb szakemberek is. De sajnos ez a szabály, ezt lehet - kell büntetni.

     Tegnap, 2010.11.04-én városuntól nem messze egy kerékpárost elütöttek. A körülményeket ismerve azt mondom, ha a gépjármûben Xenon lett volna, látta volna a kerékpárost a sofõr.

     A szabályzásban csak izzó típusok és maximális fényerõre (szórt fény) vonatkozó elõírások vannak. Minimális fényerõre vonatkozó adatok nincsennek. Nehéz egy 25 éves autó fényszórójára azt mondani, hogy ugyanúgy megfelel, mint egy nullkilóméteres modern tükrös lámpa.